A Mikulás, vagy ahogy Finnországban nevezik, Joulupukki, az egyik legismertebb és legkedveltebb ünnepi figura. A név jelentése „karácsonyi kecske”, amely a régi finn pogány hagyományokra vezethető vissza. A középkorban a karácsonyi kecske, egy kecskének öltözött figura, járta a falvakat, hogy ajándékokat hozzon, és a hagyomány idővel alakult át a ma ismert Mikulás alakjába.
A Mikulás szokásainak története
A Mikulás alakja az évszázadok során számos kultúrában fejlődött. Az egyik legkorábbi előképe Szent Miklós, egy 4. századi püspök, aki arról volt híres, hogy jótékonykodott és segítette a szegényeket. Szent Miklós tisztelete Európa-szerte elterjedt, különösen a középkorban, és a karácsonyi ajándékozás hagyománya is ebből az időből ered.
Az 1800-as években a Mikulás modern alakja kezdett kialakulni, különösen az angolszász kultúrákban. Az amerikai hatás, például Clement Clarke Moore híres verse, a „Szent Miklós látogatása” (Twas the Night Before Christmas), tovább formálta a Mikulás jelenlegi képét: piros ruhában, fehér szakállal, rénszarvasok által húzott szánon közlekedik.
A Mikulás neve más nyelveken
A Mikulást a világ különböző részein különféle neveken ismerik. Íme néhány példa:
- Angolul: Santa Claus
- Németül: Weihnachtsmann
- Franciául: Père Noël
- Hollandul: Sinterklaas
- Olaszul: Babbo Natale
- Spanyolul: Papá Noel
Mindegyik név egyedi elemeket hordoz a helyi kultúrából és hagyományokból, de a közös szál a jótékonyság és az ajándékozás öröme, amely összekapcsolja a különböző népek Mikulás-figuráit.
