Nagy-Britannia részletesen ismertette egy új törvényt, amely megtiltaná a kis csónakokkal a La Manche-csatornán át érkező menedékkérők beutazását. Egyes jótékonysági szervezetek szerint ez a javaslat nem lenne célszerű, és több ezer valódi menekült erőfeszítéseit kriminalizálná.
Rishi Sunak miniszterelnök a csónakokkal érkezők megállítását az öt legfontosabb prioritása egyikévé tette, miután az Anglia déli partjaihoz érkező migránsok száma tavaly több mint 45 000-re emelkedett, ami 500%-os növekedést jelent az elmúlt két évben.
Az új jogszabály azt jelenti, hogy aki ilyen módon érkezik, nem kérhet menedékjogot, és vagy hazájába, vagy az úgynevezett biztonságos harmadik országokba toloncolják vissza.
A bevándorlással kapcsolatos düh az elmúlt évtizedben meghatározó szerepet játszott a brit politikában, és Sunak konzervatívjai azt remélik, hogy a kemény fellépésükkel újjáépíthetik népszerűségüket, mivel a közvélemény-kutatásokban mintegy 20 százalékponttal vannak lemaradva a fő ellenzéki Munkáspárt mögött.
Az ENSZ menekültügyi szervezete “mélységes aggodalmát” fejezte ki a javaslatok miatt, amelyek megtagadnák az emberektől a menedékjogot, “függetlenül attól, hogy az egyes esetek mennyire valósak és kényszerítő erejűek”.
Sunak rossz úton jár?
A kormány a jogszabálytervezet első oldalán közölte, hogy az nem biztos, hogy összeegyeztethető Nagy-Britanniának az emberi jogok európai egyezményéből eredő kötelezettségeivel, ami azt jelenti, hogy jogi kihívások elé nézhet, ha törvénybe iktatják.
Sunak kijelentette, hogy “mindent megtesz” a kis hajók megállításáért, és készen áll a jogi kihívások megvívására.
Suella Braverman belügyminiszter szerint a jogszabály lehetővé teszi a migránsok óvadék nélküli fogva tartását, amíg ki nem szállítják őket, és az illegálisan Nagy-Britanniába érkezők többé nem hivatkozhatnak a rabszolgaság elleni törvényekre, hogy megpróbálják megakadályozni a kiutasítást.
A belügyminisztériumi adatok szerint jelenleg a kis hajókon érkezők alig kétharmada kap menedékjogot vagy a humanitárius védelem más formáját.
Bár a menedékjog iránti kérelmek száma Nagy-Britanniában 2022-ben 20 éves csúcsra, közel 75 ezerre emelkedett, még mindig az európai uniós átlag alatt van. Németországban tavaly több mint 240 ezer menedékkérelem érkezett.
Jogi hercehurca
Ellenzéki politikusok és jótékonysági szervezetek megkérdőjelezték, hogy a legújabb tervek hatékonyabbak lennének-e, mint az elmúlt öt év korábbi kísérletei, amelyek célja, hogy visszatartsák az embereket az átkeléstől.
Yvette Cooper, a Munkáspárt belügyi szóvivője a kormány bejelentését egy újabb “mormota napjának” nevezte, és azt mondta, hogy a kormánynak más országokkal kellene együttműködnie a kérdés megoldása érdekében.
Tavaly Nagy-Britannia megállapodott arról, hogy több tízezer migránst több mint 4 000 mérfölddel (6400 km) arrébb, Ruandába küldenek.
Az első kitoloncolási járatot az Emberi Jogok Európai Bíróságának végzése akadályozta meg. A londoni legfelsőbb bíróság aztán decemberben jogszerűnek ítélte, de az ellenzők fellebbezni akarnak az ítélet ellen.
Braverman elmondta, hogy tárgyalásokat folytat az európai emberi jogi bírósággal arról, hogy a jövőben ne alkalmazzanak végzéseket a migránsok kitoloncolásának megakadályozására.
A parlamentben felvetette, hogy a törvények módosítása nélkül 100 millió menedékkérő jogosult lehet védelemre Nagy-Britanniában, de ezt a számot nem támasztotta alá bizonyítékokkal.
Forrás: Reuters
